Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.

Jean de Létraz: Tombol az erény
bohózat két részben, Veres1 Színház előadása

A nagysikerű A MINISZTER FÉLRELÉP című film újra színpadon kizárólagosan a Bánfalvy Stúdió produkciójában!

Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.

„A tragikomédiává korszerűsített eposz- és románcparódiában egy olyan társadalmi mechanizmus torzképe tárul elénk, mely annyiban modernebb még a hamleti államgépnél is, hogy nem »valami« rothad benne titokban, hanem – nyílt titok – »rohadt« az egész.” Géher István

Operett- és kabaréest.

Pillantás a hídról...a hídról, ami Brooklynban található...A darab az utolsó pillanatokról szól, amikor még a hídon vagyunk, és még visszanézhetünk... Vajon vissza lehet még fordulni? Szívből ajánljuk az előadást mindazoknak, akik szeretik a gazdag mondanivalóval átitatott darabokat.

Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve – mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja.

Dumaszínház est

Mesemondónak nevezi magát, így, egyszerűen. Pedig ha színpadra lép, Écsi Gyöngyi igazi varázslóvá válik: szempillantás alatt bűvkörébe vonja gyermek és felnőtt közönségét, ízes palóc beszédével, egyéniségének utánozhatatlan bájával, történeteinek játékosságával hamar megnyeri szívünket.

Szórakoztató és egyben ismeretterjesztő előadás-sorozattal várja a Kultkikötő a látogatókat.

zenés mesejáték

Dumaszínház est

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik.

zenés komédia két részben

A Tellabor új előadásában kulcsfontosságúak lesznek az egymásnak feszülő karakterek közti éles érzelmek, a férjek, feleségek, apák és gyermekek közti olykor feloldhatatlan ellentétek, ahogy a szoborból visszaváltozó Hermione alakja is, akinek története egy fagyott szív felengedéséről és megbékéléséről szól.

Giuseppe Verdi
AZ ÁLARCOSBÁL
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal

Perjés János unplugged színházi est, vetítéssel
Egyedülálló este: nem csak dalok, lélek és sorselemzés. Történhetett volna másképp?

A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?

Georges Feydeau, a bohózat francia mesterének remekműve a színpadi burleszk magasiskolája. A fénysebesség iramával váltakozó, könnyfakasztóan mulatságos helyzetek szinte már az abszurdig fokozzák az őrületet, s a nézőnek sem könnyű eligazodnia a kapcsolódások és a félreértések szövevényében.

nagyoperett 3 felvonásban

A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt.

Dumaszínház est

Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó nagy sikerű önálló estje

Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek. Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során. De messzire menő következtetéseket nem kell levonni: mindkét hős (és holdudvara) magáért beszél, mindkét történet egy-egy „napi bölcselet”, rácsodálkozás a karrierre, hatalomra, és nem utolsó sorban a szerelemre, azóta sem változó világunkban. Mert ami változott, az „csak” a stílus, s habár a mai elegancia csupán egy fényes gomb egy száz évvel ezelőtti frakkon vagy zsaketten, az igény megmaradt. S ezzel együtt a problémák megoldásával járó édes-bajos küzdelmek is.

Lakatosnak tanult, de valójában focista szeretett volna lenni. Egy váratlan fordulattal segédszínész lett belőle a Szolnoki Szigligeti Színházban. Azt mondja, ekkor megette őt a színház: 15 évig szinte ki se lépett a falai közül. Az egysoros szerepekből küzdötte fel magát a főszerepekig. Hamarosan a „nagyvilág” is felfigyelt rá: Pestre került, ahol sorban jöttek a színház és film főszerepek. Megismerkedett Scherer Péterrel és beindult a legendás Kapa-Pepe páros. És azóta szinte megállás nélkül robog a pályán.

A fantasztikus világkörüli utazás során a nézők eljuthatnak a Világűrbe, az Északi-sarkra, részesei lehetnek az Özönvíznek, és egy Béka-DISCÓ-nak, majd a sivatagban megcsodálhatják a Kaktusz-táncot, megismerkedhetnek a Mexikói divattal, és egy fergeteges lovasbemutatóval teljesedik be az Őrület…

Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

vígjáték