Gerzson és Ödön, a két rettentő rabló nem riad vissza semmitől. Fortélyosabbnál fortélyosabb terveket kovácsolnak, készek mindent elkövetni, hogy olyan gazdagokká váljanak, akik csak a lábukat lóbálják. De sajnos hiába minden mesterkedés, hiába tervelik ki a tökéletes bűntettek egész sorát, mindig közbejön valami… Egyszer azonban különös mesébe keverednek, és kénytelenek hőssé válni, ha akarják, ha nem. Most nincs segítségükre a bűnöző-ravaszság, hiszen nem elrabolni kell a királylányt, hanem megmenteni! Sőt mindjárt két királylányt, akiket rettenetes sárkányok őriznek! A botcsinálta vitézek sajátos módszereikkel próbálják leküzdeni az akadályokat, nehézségeket. Ebből bizony egészen furcsa mese kerekedik, minden a feje tetejére áll, de – mint minden igazi mesében – a hősök végül győzedelmeskednek, még ha a világ leghíresebb haramiáiról is van szó.

A Legcsinosabb óriás egyáltalán nem csinos, sőt. ORMÓTLAN! BUMFORDI!

Mindent felborít, mindent letapos. De hohó! Hiszen itt a gyógyír: a csudálatos

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, Erdély országban, az Aranyos folyó határainál, volt egyszer egy székely ember s annak a felesége. A szegény székely dolgos volt, a földjén dolgozott nap mint nap. Egyetlen boldogsága szeretett felesége volt, de bizony meggyűlt a gondja vele, mert az asszonynak nem csak a ruhája volt pörgős, hanem a nyelve is és sohase azt csinálta, amit kellett volna…

Mátyás királynak, aki messze földön híres igazságosságáról, meggyűlik a baja udvari bolondjával, Mujkóval. Mujkó az egész királyi palotát teliharsogja azzal, hogy belőle milyen jó király lenne, bölcsebb talán, mint Mátyás király. Mátyás gondol egyet: egy napra tréfából megteszi királlyá a bolondot, aki "bölcs" döntéseivel összekutyul mindent, sőt, majdnem háborúba sodorja Magyarországot Burkus országgal. Eközben megjelennek a mese szokásos szereplői: az álruhás királyfi, a gonosz gazdaasszony, Burkus király, a szegény libapásztor lányka, a mindig ideges főminiszter, a lusta lány és szegény édesanyja. De természetesen, ahogy a mese megkívánja, minden jóra fordul és rendbe jön Mátyás király közbelépésével.
Mindenki megkapja a jutalmát, vagy elnyeri a büntetését. A szerelmesek egymáséi lesznek, és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. A mese végén pedig nyugodtan mondhatjuk együtt a gyerekekkel: itt a vége, fuss el véle!

Négy kiszolgált, gazdájától elmenekülő, reménytelen helyzetbe kerülő állat összetalálkozik és elhatározza, hogy Brémába vándorol, hogy ott beáljon muzsikusnak.
De mit érthet a zenéléshez egy szamár, egy kutya, egy macska és pláne egy kakas? Valljuk be, egy kissé hamiskás és zajos a kompánia, ám oda se neki! Ha nem így lenne, ugyan hogy tudtak volna elűzni egy csapat marcona rablót a zsiványtanyájukról? Ugye, hogy sehogy? Hát mi ez, ha nem tehetséges zenélés? Egy zsiványtanya nagyon barátságos kuckóvá alakítható, ahol aztán boldogan élhetnek az otthonukat vesztett cimborák. Csupán egy kérdés maradt még hátra: Mi lett ezzel a „Brémai muzsikus”- tervvel?
Nyugalom, arra is sor kerül, nem árulom el, hogyan, mindenesetre kell hozzá egy kis gyakorlás. Csak annyit mondok, hogy nagy szerepe van benne egy kedves rablólánynak, akit nem riasztott el a nagy csetepaté…A Grimm fivérek kedves meséje ezúttal egy kicsit más köntösbe bújtatva sétál a közönség elé. Szó esik a felelősségről, a hűségről, a bátorságról és a barátság minden akadályt legyőző lendületéről.

mesejáték gyerekeknek

A modern zenés mesejáték szereplői egy nagy odvas fában, a „Vén De Jó”-ban laknak, mindaddig, amíg Lili, a légy alaposan fel nem forgatja az életüket. Hogy valóban tud-e beszélni a Vén De Jó, az a mese végére kiderül, és persze az is, hogy hol lesz a szereplők új lakóhelye.

A Soltis Lajos Színház előadása – zenés, kacagtató história kicsiknek és nagyoknak

Rendező: Tóth András

zenés mesejáték

Kereplő Színház

A szegény molnárfiú és a szép királylány szerelme, a gonosz óriás legyőzése és persze egy beszélő kandúr okos cselszövése, teszi izgalmassá mesénket, amiben a gyerekek aktív közreműködésére számítunk. A díszletek és a bábok a népi hagyományok mai formáit tükrözik. Népdalok és népi hangszerek színesítik az előadást.

Ajánlott: 4 éves kortól

meseoperett

A mai világban egyre több a viselkedészavaros gyerek, ami általában rohanó életvitelünkből, helytelen kommunikációs problémából és egymás iránti figyelem hiányból alakulhat ki. Hősnőnk, Bodza sorra találkozik olyan új, ismeretlen lényekkel, akiktől kezdetben fél, idegenkedik… de megismerésükkel barátságok szövődnek. Érzékenyítő sorozatot tervezünk, és ezekkel a mesékkel a szülőknek is szeretnénk üzenni, legyenek figyelemmel gyerekeikre, próbálják megérteni félelmeiket, motivációikat és segítsék őket a világban való boldogulásban.

mesejáték gyerekeknek

gyermekmusical

Hősünk, kicsi létére, nagy segítsége szeretne lenni édesapjának, akinek folyton arra kell ügyelnie, hogy megóvja aprócska gyermekét attól, hogy bajba ne keveredjen a nagy segítés közepette. A féltés, óvás ellenére a baj elkerülhetetlen, és- mint azt tudjuk- nem jár egyedül. Viszontagságos útja során rengeteg akadályt kell leküzdenie, mire elérkezik az őt megillető helyre.

zenés mesejáték

zenés mesejáték

A fantasztikus világkörüli utazás során a nézők eljuthatnak a Világűrbe, az Északi-sarkra, részesei lehetnek az Özönvíznek, és egy Béka-DISCÓ-nak, majd a sivatagban megcsodálhatják a Kaktusz-táncot, megismerkedhetnek a Mexikói divattal, és egy fergeteges lovasbemutatóval teljesedik be az Őrület…

Hamupipőke kereskedő édesapja, édesanyja halálát követően újra nősül, így a lány kap egy mostohaanyát és két mostohanővért. Az édesapa, amikor egy utazására készül, megkérdezi a lányokat, ki, mit szeretne, a mostohák drága szöveteket, ruhákat, Hamupipőke azonban csupán egy kis csemetefát kér. Az utazás rosszul végződik, meghal az édesapa, aki árván hagyja Hamupipőkét.

gyermekmusical

Fazekas Mihály klasszikus műve vásári keretek között, bábokkal és interaktív játékokkal, kicsiknek és nagyoknak.
A 45 perces előadás a bábszínház, és a vásári komédiák varázsát egyesíti.
Ajánlott: 3 éves kortól

élő zenés bábjáték